Scarlett O'Hara, Észak-Georgia ünnepelt szépsége tizenhat esztendős, amikor e monumentális regény első lapjain találkozunk vele, és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle. A közben eltelt tizenkét esztendő nem csak Scarlett életében sorsformáló időszak: átalakul szűkebb környezete, de tágabb pátriája, az amerikai Dél is - mert közben lezajlik az amerikai polgárháború, Észak és Dél harca, amely mindkét félnek mérhetetlen szenvedést okoz. Margaret Mitchell, maga is a Dél szülötte, tízévi gondos kutatómunka után részletes és hű képet fest a háborús Dél megrázó hétköznapjairól s a vereség utáni újrakezdés megpróbáltatásairól. A regény 1936-ban jelent meg Amerikában, s addig ismeretlen szerzőjét egy csapásra világhírűvé tette, néhány év alatt több millió példány kelt el művéből, s elnyerte a legrangosabb amerikai irodalmi kitüntetést, a Pulitzer-díjat. 1939-ben azóta is nagy sikerrel játszott filmet forgattak belőle Vivien Leigh, Clark Gable és Leslie Howard főszereplésével. A szép Scarlett O'Hara viharos szerelmeiről és örök szenvedélyéről, a családi birtokról szóló regény lebilincselő olvasmány.
Monte Cristo grófja - Alexandre Dumas
Edmond Dantés tengerészt igazságtalan vádak alapján életfogytig tartó fegyhazbüntetesre ítélik a világ legbiztonságosabbnak hitt börtönében. If varából eddig még soha senkinek nem sikerült megszöknie. A rabságban barátságot köt a rejtélyes Faria abbéval, aki tanítványáva fogadja, és egy hatalmas kincs lelőhelyének titkát is rábízza. Amikor az abbé meghal, Dantés az egyetlen lehetséges menekülési módot választja: bevarrja magát a
papnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén...
papnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén...
Emily Bronte - Üvöltő Szelek
A regény 1801-ben indul, amikor Lockwood úr, aki Heathclifftől akarja bérbe venni Thrushcross Grange-t (magyarul: Fácánosmajor), Szelesdombra látogat, és eltölt ott egy éjszakát. Már megérkezésekor feltűnik neki a ház barátságtalan, rideg légköre és a házigazda nyers modora, bár az ott lakó fiatal lányt, Cathy Lintont bájosnak találja. Az éjszaka nem várt fordulatot vesz: Lockwood szobájában különös hangokat hall, és mintha egy női szellemalakot vélne felfedezni. A férfi rémülten menekül, míg házigazdája, Heathcliff őrjöngve hívja a távozó kísértetet. Lockwood, aki az éjszaka eseményei után betegen fekszik Thrushcross Grange-ben, megkéri Nellyt, a házvezetőnőt, hogy mesélje el Heathcliff és Catherine történetét.
Jane Austin - Büszkeség és balítélet
Az öt hajadon leánygyermekkel büszkélkedő Bennet család még nem sejti, hogy a szomszéd birtokot megvásárló ifjú, vagyonos nemesember és legjobb barátja akaratlanul is alaposan felforgatják majd a családtagok hétköznapjait. Szenvedélyes mulatságok, intrika és pletyka, szerelmi incselkedés és féltékeny bosszú története ez, amelyben egy ifjú hölgy mindenki eszén túljár, és tűzön-vízen át megtalálja a boldogságát.
Jane Austen utánozhatatlan ironikus humora és a XIX. századi Anglia tarka korrajza teszi páratlanul szórakoztatóvá az írónő legismertebb, és legtöbbször filmre vitt romantikus regényét.
Emma - Jane Austin
„Emma Woodhouse igazán mindent megkapott az élettől, ami szép és jó: csinos volt, eszes, gazdag, deríís természetű; már huszonegyedik évében járt, de komolyabb baj vagy bánat még sosem érte." E sorokkal kezdődik a jellegzetes Austen-hősnők közé méltán felsorakozó Emma regénye; s az említett számos jó tulajdonság, kedvező adottság ellenére bizony vele is végigjáratja az írónő a csalódások, kisebb-nagyobb bánatok, tanulságok iskoláját. Az események középpontjában három ifjú pár félreértéseken és viszályokon át győzedelmeskedő szerelme áll. A színtér, a környezet itt is ugyanaz, mint a többi Austen-regényben: vidéki angol úriházak, amelyek úgy élik derűsnek és kiegyensúlyozottnak látszó életüket, mintha az országnak semmi köze sem volna a Csatorna túlsó oldalán dúló napóleoni háborúkhoz. De a szereplők újszerű érzékenységén, társadalmi komédiájuk apró mozzanatain mégis érezni, hogy a világ épp változófélben van körülöttük.
Meggyőző érvek - Jane Austen
Anne Elliot huszonhét éves korára már beletörődött, hogy körülményei a vénlányok sorsára kárhoztatják. Annak idején családja és barátai lebeszélték arról, hogy egy bizonytalan jövőjű, összeköttetések híján csak saját tehetségére utalt fiatal tengerésztiszt felesége legyen. Az egykori szerelmesek nyolc év után találkoznak ismét, véletlenül. Wentworth kapitány azóta fényes pályát futott be, meggazdagodott, s most, hogy a napóleoni háborúk befejeződtek, le akar telepedni, családot alapítani. Leendő feleségével szemben mindössze egy követelményt támaszt: bárki lehet csak Anne Elliot nem...
A Meggyoző érvek nem pusztán az utolsó, hanem a legérettebb és számtalan kritikusa és olvasója által a legjobbnak tartott Austen-regény.
Értelem és érzelem - Jane Austen
Jane Austen még húszéves sem volt, amikor első formájában papírra vetette máig legsikeresebb művét, mely az idők során az egyik legjelentősebb angol klasszikus regénynek ítéltetett. Írásának főhőse a két Dashwood nővér - a józan gondolkodású, higgadt Elinor és szenvedélyesen romantikus, impulzív húga, Marianne. A két lány legfőbb foglalatossága a társasági életnek álcázott férjszerzés. Udvarlóban nincs is hiány: Elinorban a szerény és kedves Edward Ferrars iránt bontakozik ki vonzalom, míg húgának az elragadóan életteli Willoughby csapja a szelet. Az események szövetét öröm és bánat, remény és csalódás, félreértés és meglepetés színezi. Az egyik lovag csélcsap hazugnak, a másik hűséges szívűnek bizonyul, de a végkifejletig még számos váratlan epizód - költözés, vagyonvesztés, kis híján végzetes betegség - csigázza az olvasó izgalmát. Végül persze mindkét lány boldog révbe ér, ám hogy miként és kivel, az csupán az utolsó fordulatok során derül ki. Austen a rá jellemző rendkívül finom iróniával tárja az olvasó elé a látszólag jelentéktelen, ám a szereplők számára mégis monumentális jelentőségű események sorát. A regény egyszerre hű tükre és kaján paródiája a kornak és a megjelenített társadalmi osztálynak.
A klastrom titka - Jane Austen
Első mondat:
"Senki sem gondolta volna, aki gyermekkorában valaha is látta, hogy Catherine Morland hősnőnek született."
Mint Jane Austen minden regénye, a A klastrom titka is a férjfogás körüli mesterkedésekrol szól, ám a szerző legendás iróniája ezúttal nemcsak a vidéki élet szereplőinek gyengeségeit veszi célba, hanem szellemesen kifigurázza a kor divatos horror-műfaját, az úgynevezett "gótikus regényt” is. A regény persze mindenekelott lebilincselő olvasmány.
A Mansfieldi kastély - Jane Austen
A Mansfieldi kastély - Jane Austen
Első mondat:
"Mintegy harminc évvel ezelőtt a huntingdoni Maria Ward kisasszonyt, akinek a vagyona nem volt több hétezer fontnál, az a nagy szerencse érte, hogy sikerült elnyernie Sir Thomas Bertram vonzalmát, aki Nothampton grófságban a mansfieldi kastélyt birtolkolta; s így a lady rangra emelkedve megkapta mindazt a kényelmet és kellemességet, amelyet egy szép, nagy ház nyújthat, ha tekintélyes jövedelem is járul hozzá."
Dorian Gray arcképe
Első mondat:
"A műterem tele volt a rózsák gazdag leheletével, s hogy a könnyű nyári szellő megrebbent a kert fái közt, a nyitott ajtón beáramlott az orgona nehéz szaga s a rózsaszín virágos tövisbokor gyengéd illlata."
